Az euritmia egyfajta mozgásművészet. Rudolf Steiner az 1910-es években indította útjára, s azóta művészeti, pedagógiai és gyógyító ága egyaránt termékeny. Főleg Nyugat-Európában, de az amerikai kontinensen is működnek 4 éves művészeti főiskolák, s az itt diplomázott euritmisták a művészeti munka mellett Waldorf-iskolákban tanítanak, ahol óvodától a 12. osztályig szerepel a tantervben euritmia óra. Az euritmia mint ’látható beszéd’ és ’látható ének’ a hangképzés mozgástörvényein alapul. A kiáramló levegőt a gége és a hangképző szervek mint áramló, állandóan létesülő szobrot plasztikusan formálják meg. Ez a légáramlat a kinti levegővel találkozva továbbáramlik, és formákat hoz létre. Mindez a hangszálak rezgése, a gége és a fül felépítése miatt érzékeink számára hangzó, akusztikus élményként jelenik meg. Az euritmia megpróbálja ehhez a plasztikus részhez kapcsolódva mozgásban, vizuálisan is megjeleníteni a levegőáram létesülő, ritmikus mozgásait. Innen az elnevezés is: szép, jó ritmus. Az euritmia arra törekszik, hogy egy-egy mozdulatban test, lélek, szellem egyaránt részt vegyen. Az euritmia feladata, hogy gondozza a nyelv képekben való látásának képességét, s így könnyebben vezesse el a gyermeket egy-egy tárgyról alkotott képek sorozatán át az élő fogalmak kialakulásáig, megértéséig. Az euritmia gyakorlatilag láthatóvá teszi a beszédet úgy, hogy az egész test mozgásává nagyítja. Minden hangzónak van egy testtel kifejezhető alapmozdulata. Mozgás közben a karok ugyanúgy a levegőt mozdítják, formálják, mint ahogyan hangképző szerveink.
kangaegyesulet.hu/2011/02/03/mozgas-es-ritmus-a-waldorf- ...
Gyűjteménybe került: 2012.01.08, ellenőrzés: 2012.05.12.